A Keleti pályaudvar 1884. augusztus 16-án nyílt meg "Központi Indóház" néven, és 1892-ben kapta mai nevét, amikor a Magyar Államvasutak beolvasztotta az Osztrák–Magyar Vasúttársaságot, és meg kellett különböztetni a Nyugati pályaudvartól. Az építkezés komoly mérnöki kihívást jelentett: sekély talajvíz miatt közel háromezer fából készült cölöpre kellett alapozni az épületet.
Az eklektikus stílusú csarnokot Rochlitz Gyula tervezte, az acélszerkezetet Feketeházy János mérnök. A 43 méter magas homlokzatot Bezerédi Gyula allegorikus szoborcsoportja, valamint Stróbl Alajos és Vasadi Ferenc által készített James Watt- és George Stephenson-portré díszíti. A 42 méter széles csarnok láncíves tetőszerkezete és a Lotz Károly, illetve Than Mór freskóival díszített várócsarnok az egyik legimpozánsabb vasúti építmény Közép-Európában.
Ma a Keleti a főváros legforgalmasabb pályaudvara: 13 vágányával a legtöbb belföldi InterCity-járat innen indul, emellett Magyarország legfontosabb nemzetközi vasúti csomópontja is – innen indulnak a Bécs, Miskolc, Szolnok és Belgrád felé közlekedő nemzetközi vonatok.
A pályaudvar kiváló tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik: az M2-es metró 1970 óta, az M4-es metró 2014 óta érinti közvetlenül, emellett a 23-as és 24-es villamos, valamint számos busz- és trolibuszjárat is megáll a pályaudvarnál. A H8-as és H9-es HÉV-vonalak szintén innen indulnak Gödöllő és Csömör felé.
Gyakori kérdések
Melyik metróvonalak érintik a Keleti pályaudvart?
Az M2-es (piros) és az M4-es (zöld) metróvonal is megáll a Keleti pályaudvarnál.
Mikor épült a Keleti pályaudvar?
1884. augusztus 16-án nyílt meg, eredetileg Központi Indóház néven, majd 1892-ben kapta mai nevét.