A Nyugati pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg, az addigi "Pesti indóház" helyén, amely 1846 óta, Magyarország első vasútvonalának (Pest–Vác) megnyitása óta szolgálta az utasokat. Mai nevét 1891-ben kapta, amikor az Osztrák–Magyar Államvasút Társaság állami tulajdonba került.
Az állomás híres vascsarnokát Théophile Seyrig francia mérnök tervezte, aki Gustave Eiffel párizsi irodájában dolgozott – innen ered a gyakori, de pontatlan tévhit, hogy magát az épületet Eiffel tervezte volna. A társtervező Bernárdt Viktor munkájáért Ferenc József-renddel tüntették ki. A csarnok 146 méter hosszú, 42 méter széles központi fesztávval és 25 méteres magassággal – korának valódi mérnöki csodája volt.
Ma a Nyugati Budapest elővárosi vasúti forgalmának központja: innen indulnak a Dunakanyar, Vác, Esztergom, Cegléd, Szolnok és Szeged felé tartó vonatok, 17 vágányról, évi mintegy 18 millió utassal. Nemzetközi EuroCity-járatok is indulnak innen Prága, Bécs és Krakkó felé.
A pályaudvart az M3-as (kék) metró érinti közvetlenül, emellett a 4-es és 6-os villamos ("négyes-hatos") egyik legfontosabb megállója is itt található, számos buszjárattal kiegészülve.
Gyakori kérdések
Eiffel tervezte a Nyugati pályaudvart?
Nem – bár sokan úgy tartják, a vascsarnokot Théophile Seyrig tervezte, aki Gustave Eiffel párizsi irodájában dolgozott, de maga Eiffel nem volt a tervező.
Melyik metró érinti a Nyugati pályaudvart?
Az M3-as (kék) metróvonal áll meg közvetlenül a Nyugati pályaudvarnál.